Magyarország művészettörténete gazdag és változatos. Az országban számos jelentős művészeti mozgalom jött létre az évszázadok során, és számos kiváló alkotó működött itt. Az alábbiakban bemutatunk néhány fontosabb művészeti irányzatot és alkotót a magyar művészettörténetből.
A magyar történelem évszázadain átjárta a klasszicizmus, amely a hazai művészetben is érzékelhető volt. Az európai klasszicizmussal párhuzamosan Magyarországon is megjelentek azok a visszafogott, harmonikus formák, amelyek az ókor iránti visszatérés jegyében születtek meg. A klasszicizmus magyarországi felütése a 18. században már látható volt, és főleg szobrászati alkotásokban nyilvánult meg.
A romantika a 19. századra vált igazán jelentőssé a magyar művészetben. A romantikus irányzatban megnyilvánuló érzelmi töltet és fantázia, az intuíció és az intenzitás megtalálták helyüket a hazai festők és írók műveiben is. A romantikus mozgalom a magyar nemzettudat fejlődésével párhuzamosan erősödött, és az irodalmon kívül az építészetben és a képzőművészetben is érvényesült.
A 20. században több művészeti irányzat is jelentős volt Magyarországon. Az ún. neoimpresszionizmus, amely a francia impresszionizmust követte, a festészetben jelentős szerepet játszott. A neoimpresszionizmus egyik legkitűnőbb magyar képviselője Kassák Lajos volt, aki a francia impresszionisták mintájára sajátos módon párosította az erős színhasználatot és a kis helyiségekben játszódó témákat.
A szürrealizmus, amellyel a magyar művészek a 20. század elején ismerkedtek meg, a legfantasztikusabb és legmerészebb mozgalommá vált az idők folyamán. Felvonultatta a furcsa és a meglepő ötleteket, és az abszurd és különleges ötletgazdagság került előtérbe. A magyar szürrealizmus úttörői közé tartozott a Festők Társasága-nek nevezett szakcsoport is, amelynek tagjai a modernizmus egyik leginkább határozott képviselőiként jelentek meg.
A magyar építészet is önálló sikerélményekkel büszkélkedhet, elsősorban a modern építészeti irányzatokat nyomozva. Magyarországon például számos jelentős építész alkotott, akik megkísérelték kibontakoztatni a modern építészet jellegzetességeit. Ilyen például a magyar Bauhaus, akik a Bauhaus építészeti stílusát adaptálták magukra, és az avantgárd filozófiával megjelöltek újító szellemű építészeket.
Magyarországon azonban nem csak az architektúrában és a képzőművészetben érvényesedtek a modernizmus irányzatai. A színház- és filmvilágban is jelen voltak azok a műfajaik, amelyek a modernizmushoz kapcsolódtak, és amelyek változatossá és sokrétűvé tették a magyar kultúrát. Azonban a magyar művészettörténet valamennyi áramlatának közös vonása, hogy a magyar alkotók mindig is saját útjukat keresték, és képviselői voltak a művészi viszonyoknak és felismeréseknek, akár az egész világ szeme előtt is.